Nem (egészen) ilyen lovat akartunk.
A versben lévő kisgyerek sose olyan lovat kapott, mint amilyet szeretett volna. Kapott mézeskalács lovat, játék-lovat, de az igazinak nem tudott örülni, mert az négy szép fekete ló volt, a gyászkocsit húzták, a költő édasanyjáért jöttek….
A MIÉSZ Magyar Ingatlan Charta (link) kezdeményezése 2007-ben született. Az egyelőre 10 pontos „követelés” egyike a következő:
8. Az ingatlanszakmai névjegyzékben regisztrált értékbecslők a munkavégzésükhöz szükséges földhivatali, illetékhivatali adatokhoz kapjanak hozzáférést, a hatályos adatvédelmi törvény figyelembevételével. Támogatjuk, hogy több uniós országhoz hasonlóan az adásvételek összehasonlításra alapot adó adatai ( fajlagos nm ár, főbb jellemzők ) legyenek hozzáférhetők akár fizetős alapon valamennyi érdeklődő számára.
Alig egy hónapja, hogy ezt a Charta-t - egy petíció kíséretében - személyesen átadtuk a Dr. Veres János pénzügyminiszter úr képviselőjének. És lám… a rendelet megjelent. Hát ilyen gyorsan még a mesebeli jó tündér se tudta volna teljesíteni a kívánságunkat, mint a Pénzügyminisztérium. Köszönet érte, ha ebben egy kis szerepünk volt. Így már csak 9 pont maradt a várólistán. J
Na de nézzük mit is kaptunk:a 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról rendelkezik. Magyar Közlöny, 2007/183
Röviden és messze a teljesség igénye nélkül az APEH nyilvántartásból természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vásárolhat „lebutított” (pontos cím és hrsz. nélküli) tranzakciós adatokat (különféle szűkítésekkel), a kérelmet 8 nap alatt teljesítik. Az ár kb. 8-9000 Ft körüli, az alapdíjból és az adatok darabszáma alapján számított díjból tevődik össze esetenként. A rendelet 2008. január 1-től hatályos.
Ezt kértük? Igen. Akkor mi a probléma? Hát először a két legfontosabb a pénz és az idő, harmadikként a használhatóság. Átlagosnak mondható esetben, egy lakóingatlan értékbecslésének a munkadíja nem bír el 8-9000 Ft-ot és 8 nap várakozást az összehasonlító adatokra. Ezek után már nem is annyira érdekes, hogy m2-t csak abban az esetben ígérnek, ha van ilyen adat. Családi házak esetében sem az ingatlan nyilvántartás, ebből következően az adásvételi szerződés sem tartalmazza a felépítmények szintszámát, területét, így az árral és a telek területével bizony nem sokra fog menni az értékbecslő. Az ingatlan jellege (egylakásos lakóépületben levő lakás, többlakásos lakóépületben levő lakás, garázs, telek, termőföld, iroda, szálloda, kereskedelmi üzlet, ipari létesítmény, mezőgazdasági létesítmény, egyéb nem lakás célú ingatlan) szerint lehet szűkíteni a kört. Az egylakásos lakóépületben lévő lakás egy kicsit szokatlan megfogalmazás, ez ugye a köznyelvben a családi ház. A többlakásos lakóépületben lévő lakások esetén már megint bajban leszünk, mert azért nem mindegy, hogy 2, 3 vagy 156 lakásos épületről van-e szó, az épület falának anyagáról (panel vagy tégla) már nem is beszélve. Azért, hogy ne legyünk igazságtalanok telek, termőföld ill. iroda és kereskedelmi üzlet albetétek esetében lehetséges, hogy használható lesz ez az új adatszolgáltatás és itt már, legalábbis egyes kategóriákban az ár is jobban beleépíthető a vállalási árba.
Összességében már csak abban bízhatunk, hogy nem jut eszébe senkinek sem kötelezővé tenni a használatot.
A címben jelzett ló tényleg nem olyan, amilyet szerettünk volna: sovány is, drága is, dolgozni se lehet vele, de magyar…a mienk…
És itt a vers, ha valaki nem ismeri:
Lovat akartam gyermekkoromban
Csak kérni kellett, hozták már nyomban.
Alighogy kértem már ott volt a ló,
Kicsike, mézeskalácsból való.
És én mégis sírva fakadtam:
"- Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam!"
Később, mikor egy néhány év eltellett,
Nekem megint csak lovacska kellett.
Volt rajta nyereg gyeplő takaró
De ez sem kellett mert fából való;
És én újra sírva fakadtam :
- Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam!"
Nagy sokára, mikor férfi lettem,
S a lovakat már el is felejtettem,
Akkor egy aranyos kocsival, ó,
Kapunkban állott négy igazi ló,
És én a kapuba szaladtam:
- Hisz egyszer én ép ilyen lovat akartam,
Egyszer én ép ilyen lovat akartam!"
Anyámért jöttek, kit úgy szerettem
S én ekkor újra kis gyermek lettem.
Mintha csak mondanám: Nézz oda, ó,
Milyen szép ez a négy fekete ló!"
S aztán megint sírva fakadtam :
- Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam!"