Hogyan akarja a kormány az ingatlanadót bevezetni, amikor még az értéket meghatározó szakemberek státusza is teljességgel kaotikus?
Életpálya? Ugyan…
Ismét bebizonyosodott, hogy az elmélet, meg a gyakorlat micsoda hatalmas ellentétben van egymással. Látszik, amikor egy íróasztalnál egy (vagy több) megkövesedett bürokrata és egy (akár még jószándékúnak is mondhatnánk – de nem mondjuk, mert nem az) lobby mivé teszi, mivé zülleszti a még felcseperedni sem képes ingatlanszakmát…
Havonta változó jogszabályok, minisztériumtól minisztériumig csapódó, lepasszolt felelősségek, illetéktelenül intézkedő átláthatatlan bürokrácia… teljes káosz és bizonytalanság, ez a mai valóság…
Hihetetlen pénzekbe kerülő újabb és újabb tanfolyamok, képzések, megalázó banki elvárások, packázások a tisztességes értékelőkkel – miért???
Aki dolgozni akar, az mindent megtesz, beiratkozik, fizet mindenhová, csak hogy megfeleljen annak, amit tud és régóta csinál…
· Névjegyzékek
· Érdekképviseleti díjak
· Alapképzések
· Felsőszintű képzés
· Eufim
· Vagyonértékelő képzés
· Essec , és még számos, színvonalas, egyetemi szintű képzés
· Éves továbbképzések
· Biztosítások
· Pszáf listák
mindezek esetenként milliókért, vagy több százezer forintért
És mire megy ezzel, aki most itt áll, ráadásul munka nélkül? Sajnos semmire…
Egy-egy jogszabályra egyesületek alakultak, nagy energiát és anyagi ráfordítást befektetve. És látszik, hogy a havonta változó központi akarat tönkreteszi a legjobb kezdeményezéseket is.
Természetesen ez komoly kritika a szervezetek érdekérvényesítési lehetőségeiről is. Sokan mondták, visszafogtak: ne heveskedjünk, nem kell a radikalizmus. Már két évvel ezelőtt ki kellett volna vonulni, összefogva. Ehelyett a szervezetek mindent megpróbáltak, hogy európai módon tárgyalásokkal találjanak megoldást.
Természetesen a tárgyalóasztaloknál minden nagyon szép és jó volt, aztán a kialkudott dolgokból semmi nem lett… Valahogy elfelejtették…
Ez az ingatlanosok vétkes tönkretétele, amit évek óta művelnek velünk. Újabb és újabb ad hoc rendeletek, törvények. Egy újabb hír, megszűnt a PSZÁF lista.
A PSZÁF lista már a megjelenésekor hatalmas viharokat kavart, tele volt igazságtalanságokkal, valahogy olyan érzése volt az embernek, mintha egy adott lobbyra lenne rászabva.
Foltozgatták szorgalmasan, havonta, Veres pénzügyminiszter izzadt, és végül megszűnik. Mármint a lista.
Arra nem gondoltak, hogy az a kisember, aki életéből több, mint egy évtizedet áldozott erre a munkára, azzal most mi lesz, nyugdíj előtt, felépítve a pályáját, menjen ügynöknek valamelyik multihoz? Mennyire méltatlan is ez…
Viszont rendkívül érzékenyek arra az illetékesek, hogy az úniós állampolgárok nem tudják teljesíteni a névjegyzékben lévő feltételeket, így egy tollvonással, egyeztetés nélkül megszűnik az egész lista.
Hogy is van ez?
Ha saját állampolgáraink kerülnek kilátástalan helyzetbe, akkor oldják meg maguk, vagy el lehet menni…
Ha mindenféle egyéb náció érdeke sérül, (akiknek bizonyára komoly potenciál a magyarországi értékbecslés) abban a pillanatban lihegve teljesítik az érdekeket?
Talán a saját állampolgárainkat kellene előnyben részesíteni, ez nem jutott eszébe senkinek?
Kiadnak egy új rendeletet? Mire megérti a közember, már módosítva is van. Most meg kiderül, hogy visszavonták az egészet. Semmi biztonságunk, jövőképünk nincs és így nem is lehet.
Az ingatlanközvetítők tehetetlenek azzal a rengeteg kontárral szemben, akik illegálisan űzik az ipart, pedig anno még a prostituáltak is csak bárcával dolgozhattak… Persze, az APEH csak azokat a vállalkozókat tudja megnyúzni, akik hivatalosan űzik az ipart, - a kontárok meg köszönik, jól vannak…. Az értékbecslők ki voltak és ki vannak szolgáltatva a bankok kénye-kedvének, így a "függetlenségük" több, mint megkérdőjelezhető.
És mindez miért?
· mert halvány fogalmuk sincs a bürokratáknak erről a munkáról
· mert túlságosan hallgatnak a privát tanácsadóikra
· mert kapkodnak
· mert nem tudják, hogyan is működik
· nincs hosszú távú elképzelésük erről a szerencsétlen szakmáról…
· mert nincs egyeztetés a szakma képviselőivel!
Nincs előzetes egyeztetés, nem kérik és nem is fogadják el a gyakorlat alapján kialakult véleményt – a sorsunkról döntő bürokraták… pedig nem pénzkérdés…
Így nincs más hátra, mint saját kezünkbe vesszük a dolgokat.
Nem érdemes most demonstrálni, hisz az apparátus nagyrésze megérdemelt nyári pihenőit morzsolgatja…
Azonban nem lehet eltűrni és nem is fogjuk, hogy az ideiglenesen a minisztériumokban tartózkodók még jobban tönkretegyenek bennünket .
Saját magunk kialakítjuk a jól működő rendszereket, részben már ki is alakultak ezek, hisz nem pénz kérdése, hanem csak jószándéké, -ami a legteljesebb mértékben hiányzik a hatalom részéről…
A szakmai szervezetek felkészültek és remekül kiegészítik egymást az ingatlanszakma egy-egy szegmensén. Remélhetően épp ez a sok anomália még erősebbé teheti a szolidaritást és ha megvan a jószándék, meglesz a megoldás is.
Addig is a bürokraták menjenek el szabadságra, maradjanak ott és ne tegyenek több kárt!
Ha rajtunk múlik, rendbe tesszük a dolgokat.
Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.
2009. évi LVI. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról
szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és
a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK
irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról
74. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.”
(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.” (3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/C. § (1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatását az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Nem adható ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői engedély annak, a) akit a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tanúsága szerint gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b) aki az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, c) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
(3) Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, a szakképzettségét tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz csatolni kell a szakképesítést tanúsító bizonyítványt és az erkölcsi bizonyítványt.
(4) Az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathatja, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik a 64/A. § (1) bekezdésében, illetve a 64/B. § (1) bekezdésében előírt engedéllyel, valamint az ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.
(5) A gazdálkodó szervezet köteles az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységet folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az (4) bekezdés szerinti nemleges köztartozásról szóló igazolást.
(6) Ingatlanközvetítői tevékenység végzésére és a hozzá kapcsolódó ügyleti okiratok elkészítésére – a forgalmi értékbecslés, illetőleg az ingatlanvagyon-értékelés kivételével – az ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos az (1) bekezdésben említett szakképesítés nélkül is jogosult.
(7) Ha a gazdálkodó szervezet a bejelentéshez nem csatolja a nemleges köztartozásról szóló igazolást, az ingatlanvállalkozás- felügyeleti hatóság – a bejelentés feltételeinek megállapításához – adatszolgáltatási kérelemmel fordul a köztartozásokról nyilvántartást vezető hatósághoz. A megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy az alapítónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.”
(4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/D. § (1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről és az arra jogosult, a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az engedéllyel rendelkező természetes személy vagy az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, a lakcímét, az értesítési címét, a szakképzettséget tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát.
(2) A nyilvántartásba vett természetes személy, egyéni vállalkozó neve, értesítési címe, szakmai tevékenységének megnevezése és a nyilvántartásba vétel száma nyilvános, amelyről bárki tájékoztatást kérhet. A nyilvántartásban szereplő minden további adatról a bíróság részére tájékoztatást lehet adni; a más – kívülálló – harmadik személy részére történő tájékoztatás megadásához az érintett természetes
személy írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, egyéni vállalkozót: a) aki meghalt vagy a törlését kéri, b) akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, c) aki az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll.
(4) A nyilvántartásban szereplő személy köteles az (1) bekezdésben foglalt adatok megváltozásáról az eljáró hatóságot a változástól számított nyolc munkanapon belül
tájékoztatni.”
(5) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény az „A közös tulajdonra vonatkozó szabályok” alcímet megelőzően a következő 87/A. §-sal és 87/B. §-sal egészül ki:
„87/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.
87/B. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint b) a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő gazdálkodó szervezetek tevékenysége folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és e gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”
75. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 82. §-a, 85/A–85/E. §-a, 85/A. §-t megelőző alcíme.
---------------------------------- A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló1997. évi XXX. törvény módosítása 162. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti.
--------------------------------- A társasházakról szóló2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 308. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.”
(2) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki üzletszerűen kíván ingatlankezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.”
(3) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel,
és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja –egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenység folytatására irányuló szándékát a hatóságnak bejelenteni.
(3) A ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő személyekről, illetve gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet.”
(4) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény a következő 59. §-sal egészül ki:
„59. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági eljárásokban rendeletben közreműködő hatóságot jelöljön ki.”
(5) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény a következő 65. §-sal és 66. §-sal egészül ki:
„65. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás- felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje.
66. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”
(5) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény a következő 65. §-sal és 66. §-sal egészül ki:
„65. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje.
66. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”
----------------
III. Fejezet Záró rendelkezések 427. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.